A javítás nemzetközi napjához (Repair Day) kapcsolódóan öbb olvasónktól is érkezett olyan visszajelzés, amely szerint a 40-50 ezer forintos 'panelcserét' a leleményes férj házilag, egy-egy egyszerű forrasztással kiváltotta. Mivel ez a probléma a tervezett elavulás elleni kampányunk kapcsán érkezett hozzászólásokban újra és újra felmerül, úgy gondoltuk, érdemes közzé tenni ezt a két történetet az e-Figyelő blogon is.

Egy nyíregyházi ismerősünk írta:

Egyik karácsony előtt említettem a férjemnek, hogy lassan 10 éves lesz a mosógépünk, így várható, hogy valami elpukkan benne. Egy hét sem telt el, a gép nem váltott programot. Hívjunk szerelőt, mondtuk, majd eljátszottuk, hogy mit fog mondani: 'Csókolom, ez panelhiba, ki lehet cserélni, de az 40000 forint, egyszerűbb venni egy modernebb, új gépet.' El is jött a szerelő, szó szerint a fentieket mondta, miután kivette a panelt. OK – mondta a férjem – akkor már vissza se tegye azt a panelt. Elment a szerelő, erre a férjem azt mondta: 'eredetileg csak egy elektronikai műszerész vónék, accsakide azt a panelt! Kiszedni nem mertem volna, de már látom, hogy kell visszatenni, miután megjavítottam.' Leült a nyáklap fölé, végigmérte mindegyik forrasztást és megtalálta az elpukkant időzítőt – biztos csak véletlen, hogy pont az és csak annyi a hiba – és barátaim, megjavította egyetlen forrasztással. Akkor picit elpityeredtem a boldogságtól és újra a kezdetekhez hasonló mértékben szerelmes lettem a férjembe. �
A gép azóta is megy. Ez öt éve volt. Kopkop.

Még mindig mosógép javítás. András írta:

Az okostelefonok piacának vásárlói oldalán jelentős szereplőnek számító skandináv nagyvárosok, Malmö, Oslo, Koppenhága és Helsinki közös állásfoglalásban jelezték a gyártók és forgalmazók számára, hogy 2025-re olyan mobiltelefonokat szeretnének, amelyeket méltányos munkakörülmények között állítanak elő, hosszú életűek és megfelelnek a körforgásos gazdaság követelményeinek.

A Fenntarthatósági szempontok az elektronikai eszközök közbeszerzésében c. decemberi kerekasztal beszélgetésünkben, valamint a szerdai folytatásban is szó esett arról, hogy az e-Figyelő (Make ICT Fair) programunk partnerszervezetei, az ICLEI és az Eletronics Watch a skandináv nagyvárosok önkormányzataival együttműködve azon dolgozik, hogy egy közös állásfoglalás formájában fogalmazzák meg elvárásaikat, igényeiket az okostelefon-gyártók és forgalmazók felé. Ezek a nagyvárosok összességében több tízezer telefont vásárolnak évente, szóval összefogva jelentős piaci szereplőnek számítanak. Reméljük, a ma nyilvánosságra hozott állásfoglaláshoz számos európai önkormányzat, közintézmény fog csatlakozni, és ezzel sikerül elérni, hogy pár év múlva széles körben, könnyen elérhetővé válnak az olyan mobiltelefonok amelyeket méltányos munkakörülmények között állítanak elő, hosszú életűek és megfelelnek a körforgásos gazdaság követelményeinek. (Egyelőre én csak a Fairphone 3-at ismerem, amely ebbe a kategóriába sorolható, de azt Magyarországon egyetlen mobilszolgáltató sem forgalmazza.)

Közös nyilatkozat az elvárásainkról

Az okostelefonokat gyártsák méltányos munkakörülmények között, és e termékek feleljenek meg a körforgásos gazdaság követelményeinek

Különböző beszerzéseket és közbeszerzéseket lebonyolító skandináv közintézményekként határozott szándékunk, hogy a beszerzéseinket változások előidézésére használjuk fel. Célunk, hogy az általunk használt információs és kommunikációs technológiai eszközök feleljenek meg a körforgásos gazdaság követelményeinek, és javítani kívánjuk az érintett munkavállalók munkakörülményeit a teljes értékláncon. E merész terv csak akkor valósulhat meg, ha abban az összes érintett fél részt vállal. A valódi változáshoz együttműködésre van szükség. Éppen ezért javítani kívánjuk együttműködésünket a viszonteladókkal, gyártókkal és egyéb fontos partnerszervezetekkel.

Mivel célunk az, hogy a munkavállalók méltányos és biztonságos munkakörülmények között dolgozzanak, olyan, a gyakorlatban megvalósítható terveket kell megalkotnunk, amelyek már a közeli jövőben megvalósíthatók. Tudjuk, hogy a már meglevő vagy tervezett keretegyezmények befolyásolhatják az említett tervek megvalósításának ütemét. Olyan nagyvárosok és régiók csoportjaként fellépve, amelyek nagy mennyiségben vásárolnak okostelefonokat az alábbi célkitűzéseket fogalmazzuk meg:

2025-re érjük el azt, hogy

• Olyan, harmonizált módon írjuk majd ki a közbeszerzési pályázatokat, hogy az azokban megfogalmazott közbeszerzési feltételek és rendelkezések segítsék elő a munkavállalók méltányos és biztonságos munkakörülményeit; továbbá a környezet fenntarthatóságát a teljes ellátási láncban; beleértve a nyersanyagok kitermelését, a gyártást-összeszerelést valamint a kész termék kiszállítását
  továbbá a javítás, az újrahasználat, az újrahasznosítás ártalmatlanítás fázisokat;
• Együttműködünk a viszonteladókkal és a gyártókkal abban, hogy növekedjen az átláthatóság mind az ellátási láncon, mind a termékek élettartamát záró időszakban. Ez vonatkozzon mind a termelés helyszíneire, mind az előállítás körülményeire. E célok tükröződjenek a hardverről mint szolgáltatásról szóló megállapodásokban is;
• Minősítő rendszer bevezetésével és a munkavállalók által megvalósuló monitoringgal biztosítjuk a körforgásos gazdaság követelményeinek betartását és a a társadalom felelősségvállalást, amelynek javulását rendszeres társadalmi párbeszéd segíti;
• A megvásárolt okostelefonok élettartamát – beleértve a használati fázist is – például olyan szerződésekkel hosszabbítjuk meg, amelyek rögzítik a gyártók és viszonteladók kötelezettségeit a termék beszerzését követő időszakra, tehát rendelkeznek a gyors és egyszerűen intézhető javításról vagy alkatrészcseréről, a gyártó (és a viszonteladó) meghosszabbított jótállási kötelezettségeiről, továbbá arról, hogy meg kell növelni az akkumulátorok hatékonyságát, a termék legyen tartós, melynek egyik előfeltétele a moduláris felépítés és az, hogy az operációs rendszerek használhatók maradjanak hosszabb időn át is;
• Amikor új okostelefont veszünk, dönthessünk úgy is, hogy nem veszünk hozzá új kiegészítőket, mint pl. fülhallgatót vagy töltőt;
• A beszerzéseink során vehessünk olyan javított és felújított eszközöket is, amelyek megfelelnek igényeinknek mennyiségben, minőségben és megbízhatóságban.
• Belső átszervezéssel és a termelőkkel, viszonteladókkal történő együttműködésben, össze kívánjuk gyűjteni az összes olyan okostelefont, amely elérte életciklusa végét és azoknál az eszközöknél, amelyeknél erre lehetőség van, újrahasználat vagy újragyártás módszerével kívánjuk biztosíttatni a folytatódó használatukat. Az egyéb okostelefonok anyaga kerüljön újrahasznosításra oly módon, hogy a legfontosabb nyersanyagokat ismét fel lehessen használni új okostelefonok előállításához.
• Olyan szerződéseket kívánunk kötni, amelyek megfelelő mechanizmusokat, kapacitásokat tartalmaznak arra, hogy visszajelzést kapjunk arról, hogy mi történt a már használhatatlanná vált okostelefonok újrahasznosítható összetevőivel és azokkal, amelyek élettartamát meg lehetett hosszabbítani.
• A beszerzési szerződéseinkben az emberi jogi szempontú átvilágítás legyen alapkövetelmény a termékek teljes életciklusára vonatkozóan.

Háttér-információ:

A méltányos munkakörülmények között megvalósuló gyártás és a körforgásos gazdaság követelményeinek betartása

A környezet védelme és a munkavállalói jogok elválaszthatatlanok egymástól. Az emberi társadalmak lineáris gazdaságból előbb-utóbb átalakulnak majd körforgásos gazdasággá. A fenntarthatóság szempontjából az a legnagyobb eredmény, ha csökken a természeti erőforrások kitermelése és nő a termékek élettartama, továbbá ha a termékek élettartama végén az összetevőiket ismét bevonják a termelésbe, ahelyett hogy elektronikai hulladék váljon belőlük. A körforgásos gazdasági modellben a környezet védelméért tett erőfeszítéseknek együtt kell járniuk a társadalmi gondok orvoslásával. Csak így biztosítható, hogy a felhasznált anyagok termelésbe való visszaforgatása ne okozzon a munkavállalóknak jogsérelmet, egészségromlást vagy munkavédelmi szempontból veszélyes helyzeteket.

A közeli jövőre tervezett okostelefon-beszerzések és -közbeszerzések

• Malmö önkormányzata évente 6-7000 okostelefont vásárol.
• A stockholmi régió ilyen célokra évente mintegy 32 millió svéd koronát költ.
• Oslo önkormányzata mintegy 6400 okostelefon szerez be évente.
• Helsinki önkormányzatának ilyen vásárlásairól jelenleg nincs adat

Arra hívjuk fel a többi, közbeszerzéseket lebonyolító intézményt, hogy csatlakozzanak felhívásunkhoz.

Amennyiben számos, közbeszerzést lebonyolító intézmény között megvalósul az együttműködés, közös munkával olyan piacot hozhatunk létre, amelyen követelmény a körforgásos gazdaság elveinek tiszteletben tartása és a munkavállalóknak biztosított méltányos munkakörülmények. Idővel más, jelentős mennyiségű okostelefont beszerző intézmények is csatlakozhatnak e mozgalomhoz, sőt ezek az elvek kiterjeszthetők más információs és kommunikációs eszközökre is. E közös nyilatkozat nyitva áll más olyan önkormányzatok részére is, amelyek elfogadják a fenti követelményeket. Ha további információra van szüksége vagy csatlakozni kíván, kérjük vegye fel a kapcsolatot Josefine Hintz-cel a következő címen: josefine.hintz @ iclei .org.

Együttműködésünk célja, hogy javuljanak az információs és kommunikációs eszközök termelésének és fogyasztásának körülményei: szülessenek konkrét lépések a munkavállalók munkakörülményeinek javításáért és annak az ökoszisztémának a javításáért, amelyet érint a globális, elektronikai eszközöket gyártó értéklánc. 

Az elektromos autók, okostelefonok és egyéb informatikai eszközök iránti növekvő igény hatására sorra létesülnek akkumulátor-gyárak Európában, túlnyomó részt "zöldmezős" beruházások keretében. Ez azt jelenti, hogy az új gyáraknak termőföldjeink, erdeink esnek áldozatul. Az egykori Tesla-felsővezetők által alapított Northvolt svédországi akkumulátor gyárának építése során eddig 100 hektár erdőt irtottak ki.

A dél-koreai Dongwha Eletrolyte Sóskútra tervezett üzemei kapcsán egyik ismerősömtől érkezett megkeresés hatására megpróbálom feltérképezni, mekkora termőföld lábnyoma van elektronikai eszközeinknek illetve az elektromos autózásnak. Elsősorban a lítium-ion akkumulátorok gyártásához kapcsolódó földzsákmánylást igyekszem felmérni. Ennek kapcsán pár hete írtam már arról, hogy a Tesla épülő berlini autógyára (Gigafactory 4) miatt miatt eddig már 92 hektár erdőt vágtak ki, és november végén további 82,8 hektárnyi erdő kiirtására kapott engedélyt Elon Musk óriáscége.

Folytatva a kutakodást bukkantam rá a Northvolt cégre, egykori Tesla-felsővezetők alapítottak. A vállalat egy 32 GWh kapacitású svédországi akkumulátor gyár építésébe fogott bele néhány évvel ezelőtt, de van már egy akkumulátor modulok és energiatároló rendszerek előállításával foglalkozó üzemük Lengyelországban. Emellett az alsó-szászországi Salzgitterben is tervez egy lítium-ion akkumulátorcella gyárat a Northvolt.

A nagyszabású terveket dédelgető cég beruházásáihoz 4 milliárd euróra lenne szüksége, amelyhez már megkezdték a befektetők és hitelezők felhajtását. A Northvolt terveit az Európai Beruházási Bank (EIB) is támogatja több mint 400 millió euró kölcsönnel. A vállalat részvényesei között megtalálhatjuk a Goldman Sachs egyik részlegét, a Scaniat, a Volkswagent és a BMW-t is.

A vállalat közösségi média oldalain láthatunk egy 2018. szeptemberében közzé tett videót, amely szerint Skellefteå határában a nyár folyamán (vegetációs időszakban?) 100 hektár erdő kivágásával megkezdték a hatalmas akkumulátor gyár építését. A Northvolt honlapja szerint a svédországi gyárban 2021-ben indítják be a termelést.

A Tesla épülő berlini autógyára (Gigafactory 4) kapcsán egyre több probléma merül fel: a legalább 174 hektárt érintő földzsákmánylás (land grab) / erdőirtás mellett a "vizzsákmánylás" (water grab) kifejezéssel is ismerkednünk kell. A helyi lakosság szerint a Tesla ellopja a vizüket. Ráadásul egyes denevérfajokat is veszélyeztet a beruházás.
Ralf Roletschek fotója a Giga Berlin helyszínéről (Wikipedia)

A Financial Times Alphaville rovatának egyik cikkére hivatkozva Pogátsa Zoltán a facebookon az alábbiakat írta:

Tesla jelenleg úgy épít egy gigaüzemet Berlin mellett, hogy 1. nincs még meg rá az építési engedélye, 2. nem engedi, hogy a munkások szakszervezetet hozzanak létre, de közben 3. masszív állami támogatást vesz fel.
Hát, a német szociális piacgazdaság modellje sem a régi már.

Kicsit utánajárva kiderítettem, hogy a Berlin közelében, Brandenburg tartományban, Grünheide határában épülő Gigafactory Berlin-Brandenburg (Gigafactory 4 / Giga Berlin) miatt eddig már 92 hektár erdőt vágtak ki, és november végén további 82,8 hektárnyi erdő kiirtására kapott engedélyt a Tesla a német hatóságoktól. A Business Insider januári cikke szerint a Tesla összesen 300 hektár erdő elpusztítását tervezi a gyár megépítéséhez.

Csütörtökön részt vettem egy internetes szemináriumon, amelynek a kiscsoportos beszélgetés részén az Electronics Watch egyik munkatársa mesélte a Tesla épülő berlini Gigafactory gyára kapcsán, hogy az elektromos autók gyártása rendkívül vízigényes folyamat. A Tesla korábbi becslései szerint évente 3,3 millió köbméter vízre lett volna szüksége a gyárnak, az új becslés szerint már csak 1,4 millió köbméterre. A hírek szerint akkumulátor gyárának vízigénye biztosítására a Tesla már meg is kötötte a megállapodást a helyi vízművekkel (Strausberg-Erkner Waters Association). Ennyi víz állítólag egy 35 ezres kisváros ivóvíz ellátására lenne elegendő. Emellett a gyárban felhasznált anyagok elszennyezhetik a Berlin vízellátását biztosító Spree folyó vizét is.

Szóval, itt nemcsak land grab (földzsákmánylás) a probléma, hanem a water grab (vízzsákmánylás) is. Ráadásul a Tesla gyára egy olyan térségben épül, amelyet egyre inkább sújt az éghajlatváltozás miatti aszály. Tavaly állítólag 6 héten keresztül egy csepp eső sem volt Berlinben és környékén, erdőtüzek is voltak.

Nem csoda, hogy januárban tüntetésen tiltakozott a lakosság a Tesla beruházása ellen: "Ellopjátok a vizünket" - idézte a Reuters az egyik résztvevőt. A menet élén "Tesla vagy ivóvíz" feliratú transzparenssel vonult a helyi lakosság.

Ezen felül, miként arról a német természetvédelmi szövetség, a NABU szerint a Tesla beruházása bizonyos denevérfajokat, harkályokat, gyíkokat is veszélyeztethet.

A Tesla berlini autógyára kapcsán felmerülő problémák ismételten aláhúzzák a Dr. Gyulai Iván által több mint egy évtizede leírt bölcsességet:

Az energiafelhasználás csökkentésének nincs alternatívája. 

Annak érdekében, hogy itthon is megtehessük az első lépéseket a fenntarthatósági szempontok alkalmazására az elektronikai eszközök (köz)beszerzésében, december. 10-én online kerekasztal beszélgetést szerveztünk. Most már elérhetőek a rendezvény előadásairól és azt követő beszélgetésről készült videófelvételek.

Az e-Figyelő (Make ICT Fair) program keretében szeretnénk elérni, hogy hazánkban is csökkentsük az elektronikai-informatikai eszközökhöz kapcsolódó környezeti és társadalmi problémákat. Ennek része lehetnek az önkormányzatok, kormányzati intézmények, egyetemek, egyházak, civil szervezetek fenntarthatósági kezdeményezései is, beleértve a zöld közbeszerzést is.

2011-ben az Európai Unió összesen 50,3 milliárd euró értékben látta el egyetemeit, kórházait, megyéit, városait és egyéb közintézményeit elektronikai eszközökkel. Ez asztali számítógépek, laptopok, szerverek, monitorok, munkaállomások, nyomtatók és okostelefonok beszerzését jelentette. Az EU tagállamokban több mint 250 ezer közintézmény a nemzeti jövedelem (GDP) 14%-át fordítja különféle szolgáltatások és eszközök beszerzésére. Karmenu Vella, az Európai Bizottság környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért felelős biztosa szerint ez „hatalmas befolyást jelent, hiszen így a piaci erő jelentős része a közintézmények kezében összpontosul.”

Ezért ha el tudnánk érni, hogy az önkormányzatok, kormányzati intézmények, kutató intézetek, egyetemek, egyházak, civil szervezetek, szakszervezetek figyelembe vegyenek bizonyos fenntarthatósági szempontokat az elektronikai-informatikai eszközök beszerzése során, annak jelentős piacformáló szerepe lenne.

Annak érdekében, hogy itthon is megtehessük az első lépéseket a fenntarthatósági szempontok alkalmazására az elektronikai eszközök (köz)beszerzésében, december. 10-én szerveztünk egy online kerekasztal beszélgetést a témában:

Fenntarthatósági szempontok az elektronikai eszközök közbeszerzésében

kerekasztal beszélgetés

Időpont: 2020. december. 10., csütörtök, 13.00-15.30
Helye: Zoom internetes felület

Az elhangzott előadások:

Bevezetés - Fidrich Róbert, programvezető, Fenntarthatóság Felé Egyesület

dr. Kittka Dalma, főosztályvezető, Főpolgármesteri Hivatal Közbeszerzési Főosztály: Budapest Főváros Fenntartható, Innovációs és Zöld Beszerzési Stratégiája

Josefine Hintz, ICLEI - Local Governments for Sustainability: Európai önkormányzatok tapasztalatai, mintaprogramok - fenntarthatósági szempontok az ICT közbeszerzésekben (egyelőre csak angolul)

Peter Pawlicki, Electronics Watch: Szociális szempontok beépítése az ICT közbeszerzésekbe, érvényesítésük nyomon követése (egyelőre csak angolul)

Éger Ákos, ügyvezető elnök, Magyar Természetvédők Szövetsége: 13+1 intézkedés a tartósabb elektronikai eszközökért

Fidrich Róbert, programvezető, Fenntarthatóság Felé Egyesület: Első lépések - javaslatok hazai intézmények számára

Kérdések - válaszok, közös ötletelés, beszélgetés: első lépések a fenntarthatósági szempontok beépítésére az ICT közbeszerzésekben

További információ: Fidrich Róbert, fidusz [kukac] ffegyesulet . hu

Szervezők: Fenntarthatóság Felé Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége, ICLEI - Local Governments for Sustainability, Electronics Watch

Az az elektronikai-informatikai eszközökhöz kapcsolódó környezeti és társadalmi problémák kapcsán kapcsolódóan ajánljuk figyelmükbe az Elektronikai eszközeink valódi élete c. kiállításunkat, valamint a a döntéshozók számára összeállított 13+1 pontból álló javaslatcsomagunkat a tartósabb elektronikai eszközökért.

Az Economist a digitális gyógyszerek hajnaláról ír. Az első digitális gyógyszer európai engedélyeztetési kudarca viszont lehet, hogy inkább a digitális gyógyszerek alkonyát vetíti elő?

(A kép forrása: Origo)

Éppen anyagot gyűjtöttem ma hajnalban a jövő heti Fenntarthatósági szempontok az elektronikai-informatikai eszközök közbeszerzésében kerekasztal beszélgetésünkhöz, amikor szembe jött a The Economist hírlevelének a címe, "The dawn of digital medicine" (A digitális gyógyszerek hajnala). Először azt hittem, ez valami vicc. Sajnos a cikk csak előfizetők számára érhető, és a beharangozóból nem derült ki, hogy miről is szól valójában, ezért megpróbáltam rákeresni, hátha máshol többet is megtudok erről. Először egy azonos című, két és fél éves Reuters-hírre bukkantam, majd később találtam erről magyar nyelvű cikkeket is. Ezek arról szóltak, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA) engedélyezett egy digitális gyógyszert, amely szenzorral követi nyomon, hogy a szkizofrén beteg bevette-e tablettát. Vajon mi lehetett az Economist cikkének az apropója? Azóta megkezdték a gyógyszer forgalmazását? Vagy újabb digitális tablettákkal foglalkozó cégek is beléptek a piacra?

Előfizetés nélkül ezt egyelőre nem tudom kideríteni, viszont közben találtam egy hírt az Európai Gyógyszerügynökség honlapján, amely szerint Az Otsuka Pharmaceutical Netherlands B.V. visszavonta a skizofrénia és az I-es típusú bipoláris zavar kezelésére szánt Abilify MyCite forgalombahozatali engedély iránti kérelmét, mert a cég nem tudott megnyugtató választ adni a gyógyszerügynökség által felvetett aggályokra.

A kérelmet azt követően vonták vissza, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) már értékelte a vállalat által benyújtott információt, és kidolgozott egy kérdéslistát. Miután az Ügynökség értékelte a vállalatnak az utolsó kérdéssorra adott válaszait, még mindig maradt néhány megoldatlan probléma.

A visszavonás időpontjában az adatok áttekintése alapján az Ügynökség részéről néhány aggály merült fel, és az volt az ideiglenes véleménye, hogy az Abilify MyCite alkalmazása nem engedélyezhető a skizofréniában, illetve I-es típusú bipoláris zavarban szenvedő betegek kezelésére. A cég által benyújtott adatok alapján az Ügynökség nem tudta meglelően felmérni, mennyire működik jól együtt a beépített szenzort tartalmazó tabletta, a tapasz és a (mobil) alkalmazás, mivel a használhatóság és technikai teljesítmény csupán korlátozott szempontjait vizsgálták. Nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az Abilify MyCite megbízhatóan képes lenne a gyógyszer bevételének mérésére a célpopulációban. Biztonságossági szempontból fennáll a kockázata, hogy a beteg túl sok adagot vesz be, mert a digitális gyógyászati rendszer esetleg nem megbízhatóan működik. Emellett a tapasz bőrreakciót és bőr alatti szöveti reakciót okozhat. Ezért a visszavonás időpontjában az Ügynökség meglátása szerint az Abilify MyCite előnyei nem haladták meg a kockázatokat.

Mindezek fényében elég furcsa, hogy az Egyesült Államokban az FDA viszont szó nélkül engedélyezte ezt a digitális gyógyszert.

Bennem az Európai Gyógyszerügynökség által felvetett aggályok mellett az is felmerül még a digitális gyógyszerek kapcsán, hogy elterjedésük még inkább hozzájárulna a különféle digitális eszközök globális térnyeréséhez, ami tovább növelné a digitális lábnyomunkat.

A nagy koreai akkumulátor-gyártó cégek Magyarországon akarják felfuttatni gyártásukat. A gödi üzem bővítése elleni helyi tiltakozásról a hazai sajtó is beszámolt. Most kiderült, hogy a Samsung SDI, az SK Innovation és más nagy koreai akkumulátorgyártók magyarországi üzemeinek ellátására két dél-koreai cég is elektrolit gyártó üzemet akar létesíteni Sóskút illetve Tatabánya határában. A Dongwha Electrolyte sóskúti elektrolitgyára és veszélyes hulladékot feldolgozó üzeme ellen tiltakozik a helyi lakosság. Indítottak egy petíciót, és mozgósítanak a november 30-ra tervezett közmeghallgatásra is. Támogassátok Ti is a küzdelmüket!

A Dongwha Electrolyte tervezett beruházásának látványterve (forrás: Átlátszó, CC BY-NC-SA 2.5)

A tegnapi nap érkezett hozzám egy megkeresés egy régi ismerősömtől, akik korábban szülőfalumban lakott, hogy a dél-koreai Dongwha Electrolyte cég tervezett elektrolitgyára és NMP újrahasznosító üzeme miatt aggódik a sóskúti lakosság, tudnék-e esetleg segíteni nekik. Elkezdtem utánajárni a dolognak, és közben a Zöld Civil facebook-oldal adminisztrátoraként is befutott hozzánk egy megkeresés, ezúttal a szomszédos Tárnokról ugyanebben az ügyben.

Mivel az e-Figyelő (Make ICT Fair) program keretében az elektronikai eszközeink környezeti és társadalmi hatásaival foglalkozunk, a gödi akkumulátor üzemmel kapcsolatos történéseket valamennyire nyomon követtem, erről a témáról májusban a Partizán TV is készített velem interjút.

A sóskúti elektrolitgyárral kapcsolatos lakossági tiltakozásról pár nappal ezelőtt beszámolt az Átlátszó is. A sóskúti és tárnoki lakosok indítottak egy petíciót a tervek megvalósítása ellen. A petícióhoz várják a küzdelmüket támogatók aláírását. Írd alá Te is!
A beruházással kapcsolatban a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály közmeghallgatást szervez november 30-án, 10 órakor a Sóskúti Községháza Dísztermében.
A beruházás ellen tiltakozó közösség facebook oldala itt található.

Időközben azt is megtudtam, hogy egy másik dél-koreai cég Soulbrain pedig Tatabánya határában akar elektrolitgyárat létesíteni. A hírek szerint mindkét gyár a gödi illetve a komáromi akkumulátor-gyártó üzemet akarja ellátni.

A dél-koreai Soulbrain tatabányai elektrolitgyárának látványterve. (Forrás: GyőriHírek)

Szombaton, október 17-én ünnepeljük a javítás nemzetközi napját. Az idei évben már mi is csatlakoztunk a nemzetközi kampányhoz, hogy megmutassuk a javítás fontosságát, a közösségi javításban rejlő erőt, amellyel bolygónk védelme érdekében jelentős mértékben csökkenthetjük az elektronikai és egyéb hulladékok keletkezését.

A javítás nemzetközi napját (Repair Day) minden év októberének harmadik szombatján ünnepeljük. Létrehozásának célja az, hogy a közösségi javításban rejlő erőt, amellyel bolygónk védelme érdekében jelentős mértékben csökkenthetjük az elektronikai és egyéb hulladékok keletkezését. A közösségi javítóműhelyek (Repair Café) mellett a javítás nemzetközi napján megünnepeljük a kicsi, helyi javítóműhelyeket, azokat az embereket, akik kezdeményezéseikkel nemet mondanak az elektronikai hulladékra, valamint az olyan társaságokra, cégekre, akik közzétesznek a javíthatósággal kapcsolatos információkat, elérhetővé tesznek alkatrészeket, a javításhoz szükséges információkat.
Az idei javítás napjának fő témája "a javítás alapvető fontosságú", különösen a jelenlegi világméretű járvány idején. Ez a nap lehetőséget biztosít arra, hogy reflektorfénybe kerüljön a közösségi javítóműhelyek tevékenysége, a javítás "hősei", akiknek a ténykedése alapvető fontosságú, hiszen éppen akkor teszik levetővé eszközeink megjavítását, amikor a legnagyobb szükség van rá.

A javításhoz és az újrahasználathoz kapcsolódó munkahelyek alapvető fontosságúak a járvány kapcsán a gazdaság zöld helyreállításában. Az iFixit becslése szerint minden ezer tonna elektronikai eszközre vetítve a hulladéklerakás 1 munkahelyet, az újrahasznosítás 15 munkahelyet, míg a javítás/szervizelés 200 munkahelyet teremt.

Nem sokkal az e-Figyelő (Make ICT Fair) progamunk elindítása után eljutottunk arra a felismerésre, hogy az elektronikai eszközeinkhez kapcsolódó környezeti- és társadalmi problémák csökkentésének legjobb módja, ha meghosszabbítjuk az elektronikai kütyük élettartamát. Ezért indítottuk el közel két évvel ezelőtt a tervezett elavulás elleni kampányunkat.

Először két fő célja volt az aláírásgyűjtésünknek: olyan jogszabályokat szorgalmaztunk, amelyek biztosítják, hogy:
- A tartós fogyasztási cikkek jótállása fokozatosan 5, majd 10 év legyen!
- A tervezett elavulás pénzbírsággal, börtönnel büntetendő cselekmény legyen!

Az aláírásgyűjtés mellett elkezdtünk kidolgozni egy szakpolitikai javaslatcsomagot, amelyben már

a) a javíthatóságra és javítási szektor támogatására:

Jogszabályi eszközökkel a gyártók számára kötelezővé kell tenni a javíthatóság könnyebbé tételét, többek között a javítási útmutatók közzétételi kötelezettségén keresztül, a termékek egyszerű, szabványos eszközökkel történő javíthatóságával, alkatrész utánpótlás biztosításával a termékek teljes elvárható élettartamára, beleértve a fizikai eszközöket és a szoftveres frissítéseket is. Gazdasági szabályozókkal, jogi eszközökkel, reklámokkal támogatni kell a szerviz szektor bővülését, többek között gyártóktól független országos szerviz-adatbázis létrehozásával, a szervizek megnyitásához és működéséhez nyújtott támogatásokkal, valamint akár csökkentett általános forgalmi adóval az alkatrészek és a javítási szolgáltatások számára.

b) egyéni, közösségi akciók támogatására vonatkozó javaslatokat is szorgalmaztunk:

Az állampolgárok felismerve a kiszolgáltatottságukat a gyártókkal szemben, számos közösségi kezdeményezést indítottak el, melyeket támogatni kell. Ilyenek többek között a repair kávézók, újrahasználati központok, csere börzék, adományozás, közösségi internetes felületek.

Időközben csatlakoztunk az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), az ECOS, az iFixit Europe, a Runder Tisch Reparatur és a Restart Project által kezdeményezett Right To Repair kampányhoz is, amelynek célja a javításhoz való jogunkért való fellépés, valamint az eszközeink megjavításának népszerűsítése. Rajtuk keresztül jutott el hozzánk a javítás nemzetközi napjának (Repair Day) híre, és örömmel csatlakoztunk a kampányhoz mi is.

Közösségi média felületeinken és az e-Figyelő blogon e héten igyekszünk nektek bemutatni néhány jó kezdeményezést (a javítás hőseit), és bátorítunk titeket is, hogy új eszközök vásárlása helyett javítsátok/javíttassátok meg elromlott kütyüiteket, cuccaitokat!

Az "NDK - nem dobom ki / újragyártom" vlog első adásában Biró Szabolcs, az Óbudai Egyetem mestertanára egy eltörött műanyagalkatrészt reprodukál, sőt, az újragyártott darab sokkal tartósabbnak ígérkezik, mert olyan anyagból készül.

Két számítógépgyártó óriás, a DELL és a HP a közelmúltban figyelmeztette üzleti ügyfeleit, hogy néhány SSD típus, amelyet adattároló tömbjeikbe építettek, 40 ezer óra működés után, vagyis nagyjából 4 év és 206 napnyi használatot követően tönkremegy, adatvesztést produkál.

A járvány során az elektronikai eszközök, ha lehet, még az eddigieknél is fontosabb szerepet kaptak életünkben. Ezek segítségével dolgozunk, szórakozunk, tartjuk a kapcsolatot a világgal. Így nagy bajban vagyunk, ha valamelyik kütyünkkel baj történik. Baj pedig történik, mert nem úgy tervezik manapság ezeket, hogy élethosszig kitartsanak.

(Fotó: pallen1oz, Filckr)

Ez a helyzet napnál világosabban megmutatja, hogy mennyire veszélyes a mai gyakorlat, mely során az eszközök élettartamát a lehetőségekhez képest jelentősen megrövidítik, és a javítást is megnehezítik a gyártók. A mai helyzetben azonnali és megfizethető megoldásra van szükség. Egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a drága márkaszervizeket, vagy egy új készülék vásárlását és a tönkrement kidobását.

A javítás esetén az első és legjobb lehetőségnek az otthoni saját megoldásnak kellene lennie. Azonban tudjuk, hogy ez kevesek számára valódi lehetőség, mert kevesen értenek hozzá, vagy a gyártók jelentősen megnehezítik a dolgukat. Egy mobiltelefon esetében a fixen beépített akkumulátor erre a legszemléletesebb példa. De mondhatjuk egy kijelző cseréjét is. Egy mobil törött üvegének cseréje lehetne akár egy otthoni rutinfeladat is. Ezzel szemben még a szervizek számára is kihívás a különböző felületek összeragasztása miatt. Nagy a kockázat, hogy több kárt tesznek a készülékben, mint amennyi már amúgy is keletkezett. Már ha megéri a javítás, és nem többszöröse a díja a telefon értékének.

Marad tehát a szerviz, aminek megfizethetőnek kellene legyen. Ezért a garancia lejárta után egyre többen a független szervizeket keresik a márkaszervizek helyett. Ezeket azonban először is meg kell találni. A Google ebben nem barátunk. Tavaly ősszel a német javítással foglalkozó szervezetek tömörítő kerekasztal további 700 szervezet nevében panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál a Google ellen, mert az blokkolta a független szervizek oldalait. Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága vizsgálatot indított, mely még tart.

A független szervizek ráadásul vírusállóbbak is. Nem feltétlenül van szükségük gyári új alkatrészre a javításhoz. Ami egy ilyen krízishelyzetben, a globális ellátóláncok leállása miatt nehezebben áll rendelkezésre. Ez azonban nem egyszerű. A cégek trükkösen, vagy sokszor nagyon is nyíltan próbálják a független szervizeket ellehetetleníteni. Ennek egyik legismertebb példája Henrik Huseby esete, akinek kis szervizét azért perelte be az Apple, mert nem eredeti alkatrészeket épített be a javítás során. Most már a legfelsőbb bíróság ítéletére vár az ügyben

A független szervizekre tehát most még inkább szükség van, mint eddig, amikor gyorsan, helyben és megfizethető áron kell újra működőképessé tenni azokat az eszközöket, amik lehet a megélhetésünket jelentik.

A legjobb persze, ha tönkre sem megy a készülék. Ezért írd alá Te is a tervezett elavulás elleni petíciónkat a tartósabb elektronikai eszközökért itt.

Szerző: Éger Ákos, Fenntarthatóság Felé Egyesület