A nagybányai ciánszennyezés huszadik évfordulójára emlékezve a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület arra hívta fel a figyelmet, hogy nem tanultunk a múltból, s a hasonló potenciális szennyezőforrások felszámolása helyett újabb cianidos technológiájú aranybányák megépítése fenyeget minket. A Verespatakra tervezett aranybánya beruházás még mindig nem került le a napirendről, mivel a kanadai beruházó 5 milliárd dolláros kártérítési perrel fenyegeti a román kormányt. Pedig ha a Verespatak felkerülne a világörökség listára, akkor el tudnánk kerülni egy hasonló ciánszennyezést. Ezzel kapcsolatban a mai napon Bukarestben tüntetés lesz a kormány épülete előtt, ugyanis az idő sürget: két nap múlva lejár a határidő, amíg be lehet nyújtani az UNESCO-hoz a világörökséggé nyilvánításához szükséges dokumentumokat.
Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba (forrás: Wikipédia, CC BY-SA 3.0 licenc)
2000. január 30-án 22 órakor a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába, és óriási környezeti katasztrófát okozva elszennyezte folyóvizeinket. A ciánszennyezés hatására becslések szerint 1240 tonna hal pusztult el a Tiszán. Az ökoszisztémában végzett mérhetetlen pusztításon túl jelentősek voltak a gazdasági károk. Magyarország 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, de a ciánszennyezésért felelős ausztrál-román vegyesvállalat, az Aurul megúszta anélkül, hogy egyetlen fillér kártérítést kellett volna fizetnie.
A nagybányai ciánszennyezés és a 2000. márciusi borsabányai nehézfémszennyezést követően felállított ENSZ munkacsoport több mint 50 potenciális szennyezőforrást azonosított a Tisza vízgyűjtőterületén, amelyek bármikor hasonló környezeti katasztrófát okozhatnak. Sajnos ezek közül lényegében egyet sem számoltak fel az elmúlt két évtized során.
Sőt, húsz évvel később most egy kanadai cég verespataki beruházása fenyeget hasonló környezeti pusztítással. A Verespatakra tervezett hatalmas külszíni fejtésű, szintén cianidos technológiájú aranybánya beruházás ellen már közel két évtizede küzdenek a helyi közösségek és erdélyi civil szervezetek. Az aranybánya beruházás megépítésének elkerüléséhez hasznos lenne, ha Verespatak felkerülne az UNESCO Világörökség listájára. Az ezzel kapcsolatos első lépéseket két évvel ezelőtt meg is tette az akkor leköszönő román kormány. Az elmúlt két évben Romániát vezető szociáldemokrata kormány viszont egy a kanadai cég által három évvel ezelőtt indított befektetésvédelmi (ISDS) per hatására – a Gabriel Resources 4,4 milliárd dollár kártérítést követel, ha nem kapja meg a beruházáshoz szükséges engedélyeket – visszakozni látszott. November 4. óta viszont új kormány van Romániában, és az új kormányfő, Ludovic Orban kijelentette, hogy támogatja Verespatak világörökséggé nyilvánítását. Ugyanakkor az ügyben sürgős lépésre lenne szükség, ugyanis 2020. február 1-jén lejár az a határidő, amíg be lehet nyújtani az UNESCO-hoz a Verespatak világörökséggé nyilvánításához szükséges dokumentumokat. Értesüléseink szerint bár az új kormányfő szóban támogatja Verespatak világörökséggé nyilvánítását, a tettek azonban hiányoznak.
A romániai civil társadalom fontosnak tartja Verespatak ügyét, és az elmúlt napokban világosan kinyilvánította, hogy sürgős, érdemi lépéseket vár a világörökséggé nyilvánítás kapcsán a kormánytól. A romániai építész kamara nyílt levélben kérte a kormányt. Az elmúlt napokban 12 ezer ember fordult levélben az illetékes miniszterekhez ezügyben. Ma este lesz egy tüntetés is Bukarestben, a kormány épülete előtt.
Sajnálatos, hogy húsz évvel a nagybányai ciánszennyezés után Verespatak ügye még nem oldódott meg, és ma a nagybányai ciánszennyezés évfordulóján is ezzel a témával kell foglalkoznunk – mondta Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület programfelelőse.
Elfogadhatatlan, hogy miközben a nemzetekfeletti vállatok büntetlenül megúszhatják a nagybányai ciánszennyezést és hasonló környezetpusztító tevékenységeiket, a különféle szabadkereskedelmi és befektetési egyezményekben elbújtatott rendszert kihasználva beperelhetnek kormányokat és milliárdokat húzhatnak ki az adófizetők zsebéből. Ezt a torz rendszert egyszer- s mindenkorra fel kell számolni – tette hozzá Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
