Az elektronikai ipar által generált "modern rabszolgaság" áll az idei barcelonai Mobile Social Congress fókuszában

2019. február 26. - fidusz

Az idei évben a Fenntarthatóság Felé Egyesület munkatársa is részt vesz a Barcelonában negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Mobile Social Congress-en. A távközlési szakma legrangosabb nemzetközi seregszemléjével (Mobile World Congress) egy időben zajló Mobile Social Congress rendezvényein terítékre kerülnek az elektronikai iparág társadalmi és környezeti hatásai a nyersanyagok bányászatától a hulladéklerakókig.

msc_barcelona.png

 

A kedd délután kezdődő két napos Mobile Social Congress [1] idei vezető témája a "modern rabszolgaság" lesz: különös hangsúlyt fektetve az iparág környezeti és társadalmi hatásaira is. Az egyik bemutatásra kerülő tanulmány a kínai elektronikai üzemekben dolgozó munkások körében megnövekedett öngyilkosságok és a világ vezető technológiai márkái számára termelő gyárakban uralkodó elképesztő munkakörülmények közötti kapcsolattal foglalkozik. A rendezvényen szó lesz munkavállalói jogok eróziójáról is az európai országokban, ugyanis az iparág jelentős gyártó kapacitással van jelen például Magyarországon és Csehországban is.

A Mobile Social Congress kedd délután a Mobile Project c. dokumentumfilm vetítésével veszi kezdetét. Ezt egy kerekasztal beszélgetés követi arról, hogy a mobiltelefonokhoz felhasznált nyersanyagok bányászatának milyen hatása van Chilében, Örményországban és Zambiában. A kongresszus első napjának végén az elektronikai iparágban uralkodó munkakörülmények és a kínai munkások között tapasztalható öngyilkosságok közötti kapcsolatról, valamint a munkavállalói jogok kelet-európai eróziójáról lesz szó. Ezzel párhuzamosan "újraindító parti" és "telepítő parti" is lesz, amelyen az elektronikai eszközök javítására kerül sor szabad szoftverek telepítésében jártas csoportok segítségével. Itt a résztvevők megtanulják, hogyan lehet meghosszabbítani az elektronikai eszközök életét, továbbá hogyan szerezhetik vissza az ellenőrzést a kommunikációjuk és adataik felett szabad szoftverek használatával.

img_20190226_134725.jpg

Partnerszervezetünk, a SETEM Catalunya hétfői figyelemfelkeltő akciója az MWC nyitónapján megpróbált rámutatni az elektronikai eszközeink gyártásának áldozataira.


A Mobile Social Congress második napjának középpontjában a felelős és fenntartható közbeszerzés áll, hogy ezeken keresztül segítsük a munkavállalók jogainak tiszteletben tartását. A rendezvényen bemutatnak és megvitatnak számos a közszférához kapcsolódó pozitív példát, mint például a Barcelonai Városi Tanács kezdeményezését. Ezen felül terítékre kerülnek a szolidáris gazdaság szereplői, a vállalatok és a közszféra közötti olyan együttműködés példái, amelyek az elektronikai eszközök újrahasználatát, megjavítását és újrahasznosítását (reuse, repair and recycling) mozdítják elő. Végül az alternatívák megismertetését és elsajátítását bemutató műhelyfoglalkozásokra kerül sor. Az egyiken a mobiltelefonok felelős használata lesz a téma, egy másikon a nyílt forrású és szabad felhő eszközök közös létrehozásáról lesz szó, a harmadik pedig egy szerepjáték lesz, amely segíti a résztvevőket, hogy megtanulják, miként tarthatják ellenőrzésük alatt az interneten megosztott adatokat.

img_20190226_134734.jpg

Fotó: SETEM Catalunya

A Mobile Social Congress nem egy „ellen-MWC” vagy csupán a Mobile World Congress „szociális oldala”

Mobile Social Congress egy olyan tér, ahol a résztvevők megvitathatják az információs és kommunikációs technológiák termelésének és fogyasztásának jelenlegi modelljét és reflektálhatnak annak árnyoldalaira is. A jelenlegi modellnek súlyos környezeti és társadalmi hatásai vannak, amelyekről általában az ugyanebben az időben Barcelonában zajló nagyszabású Mobile World Congress (MWC) seregszemlén általában nem esik szó. Ugyanakkor a szervezők szándéka szerint a Mobile Social Congress nem egy „ellen-MWC” vagy az MWC „szociális oldala”. A Mobile Social Congress egyszerűen csak be kívánja mutatni az elektronikai ipar néhány oldalát, amelyek nem kerülnek reflektorfénybe az MWC-n, mint például az az információs és kommunikációs technológiák termelésének, fogyasztásának jelenlegi modelljének súlyos környezeti és társadalmi hatásai.

Az elektronikai ipar a világgazdaság egyik legjelentősebb szektora, amelynek legfőbb szereplői évente találkoznak a barcelonai Mobile World Congress keretében, hogy bemutassák a világnak újításaikat. Ezek az innovációk adják a fő hajtóerejét az informatikai és kommunikációs termékek fogyasztásának, és állnak e szereplők profitja növekedése mögött. Ezt az iparágat mindössze néhány vállalat dominálja, ők határozzák meg a beszállító láncokat is. Ennek következtében ezek a vállalatok felelősek a súlyos emberi jogsértésekért, a beszállítóik üzemeiben, illetve az őket nyersanyagokkal ellátó bányákban alkalmazott biztonsági szabályokért, amelyek súlyos hatással vannak a helyi közösségekre.

A „globális Észak” országaiban, ahol az elektronikai ipar termékeit felhasználjuk, a tervezett elavulás, az technológiai újítások szándékosan apró lépésekben történő bemutatása és elterjesztése valamint az újrahasznosítással és javítással kapcsolatos felelőtlen gyakorlat következtében egyre több hulladékot termelünk – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület programvezetője, aki az e-Figyelő (Make ICT Fair) program keretében részt vesz a Mobile Social Congress egyik panelbeszélgetésén.

Ezért is indítottuk el néhány hónappal ezelőtt a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen azt az aláírásgyűjtő kampányt, amelynek célja megnehezíteni a tervezett elavulást. [2] Ennek keretében olyan törvényt kezdeményezünk, amely biztosítja, hogy a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállását fokozatosan 5, majd 10 évre emeljék fel, valamint a tervezett elavulás legyen pénzbírsággal, börtönnel büntetendő cselekmény – tette hozzá Fidrich Róbert.

A Mobile Social Congress szervezői végül arra is kitérnek sajtóközleményükben, hogy a felhasználók egyre inkább aggódnak amiatt, hogy a technológia szolgáltatások használata olyan számítógépeken alapul, amelyek olyan szereplők kezében vannak, akikről nem tudjuk, mik a szándékaik, akik mások számára is hozzáférést biztosítanak az adatainkhoz, anélkül hogy mi azt szeretnénk vagy nem. A tudás (mint például a programozás) privatizációjának következtében a távközlési szektor ma már mindössze néhány nagyvállalat ellenőrzése alá került.

Jegyzetek:
[1] A barcelonai Mobile Social Congress főbb rendezvényeinek helyszíne: Pati Manning (Carrer Montalegre, 7). A szerdai műhelyfoglalkozások helyszíne: a Barcelonai Egyetem filozófiai terme (Carrer Montalegre, 6).
Részletes program: http://mobilesocialcongress.cat/en/program-2019/
A rendezvénysorozatról terveink szerint a Fenntarthatóság Felé Egyesület munkatársa rendszeresen tudósít az e-Figyelő blogon, az egyesület twitter csatornáján, és facebook oldalán:
[2] A tervezett elavulás elleni petíció.

 

 

A Black Friday őrület helyett: a tervezett elavulás betiltását szorgalmaztuk a pénteki akciónapon

Ezen a hétvégén tetőfokára hág a Fekete Péntek (Black Friday) akciók hatására a bevásárlási láz, és a reklámoknak bedőlve sokan új termékeket vásárolnak. A bolygónkat tönkretevő fogyasztói őrület helyett azonban a pazarlást felpörgető tervezett elavulás betiltását szorgalmazta pénteki akciónapján a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége.

akcio_kep.jpg

A Fekete Péntek (Black Friday) új termékek beszerzésére ösztönző akcióival veszi kezdetét a karácsonyi bevásárlási láz. A szeretet ünnepe előtti, valaha a fény születését váró adventi időszak mára a bolygónk tönkretételében kulcsszerepet játszó fogyasztási őrületet csúcsrajárató hónappá alakult át. [1] A Black Friday akciók ideje alatt többnyire különféle elektronikai termékek (okostelefonok, tabletek, számítógépek, televíziók, hűtők stb.) beszerzése kapcsán tapossák egymást az emberek, pedig lehet hogy nem is lenne rájuk szükségük, csak az "akció” és a reklámok keltik bennük ezt az igényt.

Azért, hogy az elektronikai eszközeinket újra cseréljük, az ilyen akciók és a reklámok mellett más trükköket is bevetnek a gyártók. Ilyen eszköz például a termékekbe beépített tervezett elavulás. A számítógép egy héttel – az egyébként is rövid – garancia idő után elromlik, a mosógépet havonta javítani kell, a mobiltelefon lelassul, a nyomtató az új tintapatron beszerelése után sem akar működni. Az újabb okostelefonokban már ki sem lehet cserélni az akkumulátorokat, ha az elöregszik, vegyünk új telefont.

hekka_5952.JPG

 Egyre több példa utal arra, hogy ez nem véletlen, hanem a gyártók szándékosan úgy tervezik meg a nekünk eladott eszközöket, hogy az élettartamuk csökkentésével a fogyasztót új termék megvásárlására ösztönözzék. A tervezett elavulás egy olyan stratégia, mellyel tudatosan csökkentik az időt, ameddig egy terméket használni tudunk vagy akarunk. Az ezt lehetővé tevő technika lehet például a szándékos hiba beépítése, sérülékeny eszköz tervezése, a javítás megnehezítése, drágává tétele, vagy akár a sűrűbb, elsősorban a külsőt érintő változtatások.

A tervezett elavulás egyre többször nyer bizonyítást. Tavaly decemberben az Apple kénytelen volt beismerni, hogy szándékosan lassítják a telefonokat. Egy hónappal ezelőtt egy olasz hatóság az Apple-t 10 millió, a Samsungot 5 millió euróra büntette a telefonok lassítása miatt. Franciaországban egy a tervezett elavulást tiltó jogszabály alapján folyik per az Apple ellen ugyanezért.

A tervezett elavulás rossz az embereknek. A reklámokkal, akciókkal vagy a tervezett elavulás trükkjeivel újabb és újabb készülékek vásárlására veszik rá a fogyasztót Rossz minőségű terméket adnak el nekik, amire lehet nincs is szüksége, ami hamar elromlik vagy könnyen tönkremegy. Közben az elektronikai eszközöket még mindig emberek szerelik össze távol-keleti gyárakban embertelen körülmények között, olyan vegyi anyagokat belélegezve nap mint nap, amelyeket nálunk már rég betiltottak.

A tervezett elavulás rossz a környezetnek. Európában a fogyasztók átlagosan 1,5-2 évente újra cserélik a mobiltelefonjaikat. Ezzel is hozzájárulunk a hulladékhegyek növeléséhez. Csak elektronikai hulladékból évente 4500 Eiffel-torony tömegével egyenlő mennyiség keletkezik. A hulladék jellemzően Távol-Keleten vagy Afrikában köt ki, ahol súlyos környezet- és egészségkárosító módon bontják szét. Ez azonban csak a történet vége. Az eszközök előállítása és használata még nagyobb teher a bolygónak: a nyersanyagok kibányászása, az összeszerelés, a szállítás, a csomagolás mind jelentős környezetterheléssel jár.

A Black Friday őrületre adott válaszként a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége aláírásgyűjtő kampányt indított, amelynek célja megnehezíteni a tervezett elavulást. Ezért olyan törvényt kezdeményeznek, amely biztosítja, hogy:

  • a tartós fogyasztási cikkek jótállása fokozatosan 5, majd 10 év legyen;
  • a tervezett elavulás pénzbírsággal, börtönnel büntetendő cselekmény legyen.

ne_hagyd_2.JPG

Ne dőljünk be az óriáscégek trükkjeinek, amelyekkel újabb és újabb termékek vásárlásra próbálnak minket rávenni! Arra kérjük inkább az embereket, hogy a mai napon inkább dőljenek egy kicsit hátra, gondolkozzanak el azon, milyen környezeti terhet és társadalmi károkat okoz egy-egy új elektronikai eszköz gyártása és a fogyasztókhoz való eljuttatása – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület programvezetője.

A Fekete Péntekre meghirdetett akciók, a reklámok és más trükkök, például a tervezett elavulás által gerjesztett bolygópusztító fogyasztói őrület helyett most egy olyan kezdeményezéshez kérjük a jóérzésű emberek csatlakozását, amellyel bolygónk is jól jár és a felhasználók is. A tervezett elavulást betiltását szorgalmazó javaslatunk hatására tartósabb eszközökhöz jutnának a fogyasztók, amely pénztárcájukat is kíméli, és a természeti erőforrások felhasználását, valamint a hulladék keletkezés mértékét is enyhíti – tette hozzá Fidrich Róbert.

alair_5931.JPG

Az aláírásgyűjtő kampányhoz a www.ffegyesulet.hu honlapon lehet csatlakozni, majd a következő hónapokban vidéki akciónapokon is folytatjuk az aláírásgyűjtést.

Jegyzetek:

[1] Kardos Gábor filozófus néhány nappal ezelőtt mindezt úgy fogalmazta meg, hogy "A Fekete Péntek a Fehér Karácsony igazi arca, amikor elkezdik csúcsra járatni a bolygófogyasztást mint ünnepet. Pedig a legszebb ajándék az lenne a Földnek, ha nem vennénk semmit..."

 

A Szembesítéstől Szodomáig: két film, amely bemutatja, hogy okostelefonod miatt meghalnak az emberek

Az elmúlt hetekben a hazai nagyközönség több fórumon is belepillanthatott milyen elborzasztó körülmények között szerelik össze mobiltelefonjainkat és más elektronikai kütyüket a kínai üzemekben. Egy műegyetemi beszélgetésünkön ill. másnap egy konferenciánkon hongkongi vendégünk tartott előadást a kínai helyzetről. A következő napokban pedig Verzió Dokumentumfilm Fesztivál keretében vetített Szembesítés c. film révén kaptunk betekintést abba, hogy az okostelefont összeszerelő munkások közül sokan súlyosan megbetegedtek ill. meg is haltak amiatt, hogy a munka veszélyes vegyianyagokkal érintkeztek. Szintén a Verzió Filmfesztiválon vetítették az Üdvözöljük Szodomában c. filmet, amely pedig egy ghánai elektronikai hulladéklerakó telepet mutat be. Reméljük, e két film jövőre szélesebb közönséghez is eljut majd.

xya.jpg

Elöljáróban most beidézzük a film rövid ismertetőjét:

Ji JeTing foglalkozásból eredő leukémiában szenved, és megpróbál kártérítést kapni a munkaadójától. Szeretne másokon segíteni, ezért beszáll egy foglalkozási betegségek és munkahelyi balesetek áldozatait támogató nonprofit szervezetbe, ahol rájön, hogy tucatjával vannak olyanok a körzetében, akik okostelefonok gyártása során szenvedtek mérgezést. Kutatásai során felfedezi, hogy a leukémiás betegségek gyakoribbak az Apple fő beszállítója, a Foxconn környezetében. Eljut számos munkáshoz, akinek a családja a túlélésért küzd a kezelési költségek súlya alatt nyögve. Amikor szembesíti a helyi üzemeket a felfedezésével, a saját biztonságát kockáztatja, mert jelentős erők mozdulnak meg ellene.

 

Később majd részletesen is beszámolunk a filmről ill. a hongkongi vendégünktől Pak Kin Wantól hallottakról, de a tegnap indított poszter kampányunkban felhasznált idézetek is elég jól leírják a kínai összeszerelő üzemekben uralkodó körülményeket.

e-campaign_hu_1.jpg

Három mondatban összefoglalva a lényeg:

A hét 6 napján, napi 12 óra megfeszített munka, alacsony fizetésért. Sokszor olyan vegyianyagokkal (benzol, n-hexán), amelyektől súlyosan megbetegszenek. Ezekben az összeszerelő üzemekben még szakszervezeteket sem hozhatnak létre az érdekeik képviseletére.

e-campaign_hu_2.jpg

Érdemes még elolvasni a filmről a 444.hu oldalain megjelent ismertetőt is.

Idén novemberben a filmet a fővárosban két alkalommal, Pécsett pedig egyszer vetítették. Emellett nov. 7-én délelőtt a DiákVerzió keretében volt vetítés középiskolai diákoknak. Ez utóbbi vetítést követő beszélgetésen mi is részt vettünk, amelyen hongkongi vendégünk, Pak Kin Wan saját tapasztalatai alapján megerősítette a filmben látottak valóságtartalmát, s azt is megjegyezte hogy a film több szereplőjét személyesen is ismeri.

e-campaign_hu_3.jpg


"A fizetés, amelyet az okostelefonod összeszerelése során kapok, egyszerűen nem elég arra, hogy tisztességesen megéljek."

(egy korábban az elektronikai iparban dolgozó kínai munkás)

e-campaign_hu_4.jpg

 "Amikor az igazgató rájött, hogy tényleg be fogom perelni, mert a munkahelyem miatt tartósan megbetegedtem, meglátogatott a kórházban. Megkérdezte, mennyi pénzért állnék el a pertől. Azt válaszoltam neki, hogy ez nem a pénzről szól, hanem az életről, és elküldtem."

(egy elektronikai iparban dolgozó kínai munkás, aki foglalkozási megbetegedésben szenved)

 e-campaign_hu_5.jpg

Az elektronikai eszközeink kapcsán azonban nemcsak az összeszerelés problémás. Az elektronikai hulladékok jelentős részét Kínában hasznosítják újra. Az esetek többségében védőfelszerelés nélkül dolgozva, súlyos környezet- és egészségkárosító módon  között dolgozva nélkül nyerik ki a hasznosítható nyersanyagokat az elektronikai hulladékból. Az e-hulladék feldolgozásának leghírhedtebb helyszínén, a kínai Guiju környékén a gyermekek vérében átlagosan 54%-kal magasabb az ólomtartalom, 80%-uk légúti betegségekben szenved.

e-campaign_hu_6_jav.jpgA Black Friday akciók keretében megvásárolt elektronikai eszközök nagy része rövid időn belül a hulladékhegyeket fogja növelni vagy az e-hulladék feldolgozásban résztvevők egészségét fogja károsítani. Azzal, hogy  elektronikai hulladékok feldolgozása is milyen embertelen körülmények között zajlik Kínában, először talán Annie Leonard Az elektronikai termékek története c. filmjében szembesülhetett a magyar nagyközönség. A Verzió Filmfesztiválon vetített az Üdvözöljük Szodomában c. filmben pedig egy ghánai elektronikai hulladéklerakó telepen uralkodó körülményekbe kaptak betekintést a nézők.

szodoma_verzio.jpgKép az Üdvözöljük Szodomában c. dokumentumfilmből.

Részlet a HVG online oldalain a filmről megjelent ismertetőből:
"Szodoma a Föld egyik legmérgezőbb helye, mégis mintegy hatezer férfi, nő és gyerek éli itt a mindennapjait. A szemét elégetésével rezet nyernek ki a mi elektromos hulladékainkból, amit aztán eladnak.
Az osztrák Florian Weigensamer és Christian Krönes brutálisan erőteljes képi világgal ragadja meg azt a földi poklot, aminek létezéséhez nap mint nap hozzájárulunk. Személyes tragédiák bontakoznak ki a Mad Max-szerű tájban"

 

Az Üdvözöljük Szodomában c. dokumentumfilm előzetese.


Gondold át ezeket is, mielőtt bedőlsz a BlackFriday reklámoknak és új kütyüt vásárolnál!

Új elektronikai eszközök vásárlása helyett  támogasd inkább a tervezett elavulás betiltását szorgalmazó petíciónkat!

* * *

A Verzió Dokumentumfilm Fesztivál csaptatától megtudtuk, hogy februárban a Re-Verzió keretén belül a novemberi fesztivál legjobb filmjeiből készített  válogatás-program során lehet, hogy újra levetítik a Szembesítés ill. az Üdvözöljük Szodomában c. filmeket. Ezen felül lesz majd lehetőség zárt körű iskolai vetítésekre is. Reméljük, azokba az iskolákba is eljut majd a film, amelyek részt vettek a tavaszi e-Figyelő vetélkedőnkön.

 

 

A Black Friday őrület helyett: akciónap a tervezett elavulás betiltásáért

Ezekben a napokban szinte mindenhol elárasztanak minket a Black Friday reklámok, amelyek újabb termékek vásárlására ösztönöznek bennünket. A Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége viszont a bolygónkat tönkretevő fogyasztói őrület helyett a pazarlást felpörgető tervezett elavulás betiltását szorgalmazza péntek délelőtti akciónapja keretében.

Az akciónapra szeretettel várunk Titeket is!

Időpont: 2018. november 23. péntek, 10.00-12.00 között
Helyszín: Budapest V., Deák tér (az Evangélikus templom előtti tér)

tervezett_elavulas_peticio_matrica.jpg

 A Black Friday őrületre adott válaszként a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége az e-Figyelő (Make ICT Fair) nemzetközi program keretében akciónapot szervez. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet az elektronikai eszközeink káros környezeti és társadalmi hatásaira, és követeljük, egy a tervezett elavulást betiltó jogszabály megalkotását.

Ennek érdekében aláírásgyűjtő kampányt indítunk, amelynek célja megnehezíteni a tervezett elavulást, ezért olyan törvényt kezdeményezünk, amely biztosítja, hogy:

  • a tartós fogyasztási cikkek jótállása fokozatosan 5, majd 10 év legyen!
  •  a tervezett elavulás pénzbírsággal, börtönnel büntetendő cselekmény legyen!

Az összegyűlt aláírásokat jogszabályi javaslatainkkal együtt átadjuk a kormánynak.

Az aláírásgyűjtő kampányhoz az interneten keresztül is lehet csatlakozni:

Ne hagyd, hogy átverjenek a multik! Írd alá a tervezett betiltását szorgalmazó petíciónkat!

* * *

November eleji konferenciánkat követően a Klubrádió munkatársával beszélgettünk az elektronikai kütyüink környezeti és társadalmi hatásairól, valamint a tervezett elavulásról, amelyet kihasználva a multik arra próbálnak rávenni, hogy egy-két éven belül újabb terméket vásárolj.
A beszélgetés itt hallgatható meg.

A tervezett elavulás helyett

A mobiltelefongyártó cégek "gondos" tervezéssel, marketinggel és mindenféle piszkos trükkök bevetésével arra kényszerítenek bennünket, hogy másfél-kétévente új készülékre cseréljük okostelefonunkat. Az új készülék megvásárlása növeli a gyártók bevételét, a régi készülék pedig a hulladékhegyeket. Pedig lehetne más üzleti modellt is választani: könnyen javítható, cserélhető alkatrészeket tartalmazó, moduláris felépítésű készülékeket gyártani, amelyek akár öt-hat éven át is gond nélkül használhatóak.

Tapasztaltátok vagy ismerőseitektől hallottatok már olyan esetről, hogy a számítógép, mobiltelefon néhány nappal azt követően romlik el, hogy lejárt az egy éves garancia? Vagy másfél-két évnyi használat után a telefon szinte a használhatatlanná válik, annyira belassul? Vagy nem voltál elég óvatos, és a kijelzője összetört, s a javítása többe kerül, mintha egy új készüléket vennél? És egyébként is, egy két éves telefon már elavultnak számít, ha menő akarsz lenni, veszel egy vadiújat!

A különféle elektronikai kütyüket, mobiltelefonokat gyártó cégek abban érdekeltek, hogy minél több készüléket eladjanak nekünk, ezért egyre több jel utal arra, hogy sokszor már eleve úgy tervezik őket, hogy másfél év használat után elképesztő módon belassuljanak, hogy így is rákényszerítsenek minket a váltásra. Régebben a mobiltelefonok tönkrement akkumulátorait még viszonylag könnyel ki lehetett cserélni, manapság viszont már szinte csak olyan okostelefont lehet vásárolni, amelynek az akkumulátora nem - vagy csak nehezen, drágán -- cserélhető, ezzel is arra próbálnak rávenni, hogy új készüléket vásároljunk. Pár hónappal ezelőtt egy nagy botrányt követően az Apple is kénytelen volt elismerni, hogy szándékosan lassítja az iPhone telefonokat, ha az akkumulátorok elöregednek, így próbálták rábírni a felhasználókat új készülék vásárlására. Pedig egy egyszerű akkumulátorcsere megoldotta volna a problémát, de hát a felhasználók elöl azt is elhallgatták, hogy a cég szándékosan lassítja az idősödő telefonokat.

Az a felvetés, hogy egyes gyártók már eleve úgy tervezik az elektronikai kütyüket és más eszközöket, hogy egy idő után arra kényszerülj, hogy új készüléket vegyél, nem új keletű, sőt neve is van a módszernek: tervezett elavulás. Pár évvel ezelőtt a francia Arte televízió dokumentumfilmet is készített a témáról A villanykörte összeesküvés - a tervezett elavulás története címmel. Egyesek persze városi legendának tartják a "tervezett elavulás" elméletét, de az mindenképpen tény, hogy függetlenül attól, hogy szándékos a telefongyártó cégek hozzáállása vagy csupán a gazdasági szükségszerűség, a versenyképesség érdekében gyártanak olyan készülékeket, amelyek másfél-két év elteltével használhatatlanná válnak, az tény hogy az ő bevételüket növeli, ha újat veszel, miközben a környezeti károk viszont növekednek.

Egy a témával foglalkozó cikkben találtam az alábbi gondolatsort:
"A mai felgyorsult világunkban nincs ideje egy-egy kütyünek ténylegesen elhasználódnia. A gyártók szinte évente új modelleket tolnak az arcunkba. Ha a tavalyi modell örökké tartana, akkor csak abban bízhatnának, hogy a legújabb, legmodernebb okostelefon iránti vágyunk miatt hajszoljuk magunkat az új vásárlásába. Erre vannak a reklámok, melyek sulykolják, hogy vegyél újat. De ha ez mégsem jönne össze, akkor jön a tervezett elavulás és kétévente úgyis veszünk majd újat."

Mindenesetre, Franciaországban 2015 augusztusában hoztak meg egy törvényt a tervezett elavulás alkalmazása ellen, s a jogszabály értelmében bűncselekménynek számít bármely termék élettartamának szándékosan csökkentése azért, hogy azzal újabb vásárlásokra ösztönözzék a fogyasztókat. Végül pont a tervezett elavulást tiltó jogszabályra hivatkozva perelte be egy aktisivta csoport az Apple-t, mert az lelassítja a régebbi iPhone-okat. A hírek szerint akár 11,5 milliárd dollárra is megbüntethetik az óriáscéget. Hasonló a helyzet Olaszországban is, ahol a trösztellenes hatóság szintén tervezett elavulás vádjával nyomoz az Apple és a Samsung után is. 

Moduláris telefon

Pedig lehetne úgy tervezni ezeket a kütyüket, hogy akár öt évig is gond nélkül használhatóak legyenek, ne kelljen lecserélni az egész készüléket, ha tönkre megy az akkumulátor, könnyen javítható, cserélhető alkatrészeket tartalmazó, moduláris felépítésű készülékeket is lehetne gyártani, amelyek akár öt-hat éven át is gond nélkül használhatóak.

A moduláris okostelefon olyan telefon, amelyhez olyan alkatrészeket használnak, amelyek a moduláris felépítésnek köszönhetően függetlenül cserélhetőek vagy frissíthetőek (upgradelehetőek). A cél az elektronikus hulladékok mennyiségének csökkentése, az alacsonyabb javítási költségek valamint a felhasználó kényelmének biztosítása. A legfontosabb rész az alaplap, amelyhez a többi elem (mint például kamerák, akkumulátorok) csatlakoztathatóak. Ezeket könnyen eltávolítható modulokban helyezik el, amelyek anélkül cserélhetőek, hogy az egészet újra kellene forrasztani. Az alkatrészeket nyílt forrású hardver szaküzletekben be lehetne szerezni.

fairphone_modulok_sparepartsheader.png

A Fairphone 2  moduljai: 1.) kijelző modul 2.)  kamera modul 3.) aksi 4.) mag modul 5) felső modul 6) alsó modul (Forrás: Fairphone)

A moduláris felépítésű telefon ötlete már évekkel ezelőtt felmerült. Kezdetben a Google is felkarolta a Project Ara kezdeményezést, az elmúlt években többször is olvashattunk róla, hogy hamarosan már a boltokba kerül a moduláris telefon, de a végén a Google mégis kihátrált a projekt mögül. Végül az első kereskedelmi forgalomban is kapható tartósnak szánt, moduláris felépítésű telefon a holland Fairphone társadalmi vállalkozás által kifejlesztett Fairphone 2 lett, amelyet 2015. decemberében hoztak forgalomba.

fairphone_2_wikipedia.jpg

 Vannak még más gyártók által is modulárisnak nevezett készülékek (pl. Moto Z a Lenovotól ill. az LG G5), de ezek szerintem nem teljes mértékben felelnek meg azoknak a követelményeknek, ami nekem egy moduláris telefon kapcsán eszembe jut. Talán még a német Shift GMBH által kifejlesztett Shift6m ami lerások alapján tényleg moduláris telefonnak nevezhető.  A Shift6m-et már lehet előrendelni, a hírek szerint 2018. márciusában már ki is szállítják.

 shift6m_fb.jpg

A Shift6m moduljai (Forrás: a ShiftPhones facebook oldala)

Birtokolni vagy létezni? - avagy körkörös gazdaság: kezdjük a telefonnál

"A Földet nem örököltük, csak unokáinktól kaptuk kölcsön" - tartja egy indián mondás. Ma mégis úgy élünk, hogy mindent birtokolni akarunk. És az elektronikai kütyüket, mobiltelefonokat gyártó cégek is állandóan arra akarnak rávenni minket, hogy másfél-két évente új készüléket vegyünk. Már eleve úgy tervezik őket, hogy másfél év használat után elképesztő módon belassuljanak, hogy így is rákényszerítsenek minket a váltásra.

Egy pár éve készült tanulmányban olvastam egy felvetést, hogy Bolygónk védelme érdekében hasznos lenne akár a mobil telefonok esetében is bevezetni egy olyan üzleti modellt, amely nem a telefonok eladásán alapulna, hanem - hasonlóan egy céges fénymásoló bérléshez vagy az autóbérléshez -, a mobiltelefonokat mint szolgáltatást bérelnénk, és ha a készülékkel valami történik, a szolgáltató munkatársai kijavítják, frissítik, esetleg szükség esetén cserekészüléket is biztosítanak. És így nem végezné a készülék két év után a hulladéklerakón, hanem a hasznosítható alapanyagok visszanyerését is biztosítaná a szolgáltató.

fairphone_2_wikipedia.jpg

(Fairphone 2 - forrás: Wikipedia)

Azt, hogy ez nem egy valóságtól elrugaszkodott ötlet, bizonyítja, hogy a Fairphone - a cég, amely pár éve piacra dobra a modulális alapú, konfliktusos-ásványoktól mentes telefonokat, és környezetünk védelme érdekében olyan készülékeket tervezett, amelyek élettartamát öt évre kiterjesztik - alig egy hónappal ezelőtt bejelentette, hogy - a körkörös gazdaság egyre divatosabb jelszavának jegyében - a bérelhető, szolgáltatás alapú telefon mint üzleti modell a kipróbálására kísérleti programot indít néhány vállalattal együttműködve.

Konfliktusos ásványok: koltán

Elektronikai eszközeink többségéhez a gyártók olyan nyersanyagokat is használnak, amelyek bányászatát Afrikában háború, kínzás, gyerekmunka és a természet tönkretétele kíséri. Azt egyik ilyen anyag a tantál, amelyet a tantalit ércből állítanak elő. A világ tantalit bányászatának jelentős része a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik, s az eladásából származó bevételek nagyrészt a hadurakat gazdagítják. Ráadásul, a tantalit-bányászat közvetve a gorillák pusztulásához is hozzájárul.

Tantál
A tantál a periódusos rendszer 73-as rendszámú eleme. Vegyjele Ta, nyelvújításkori neve imeny.
Az átmenetifémek közé tartozik.
1802-ben Anders Ekeberg svéd természettudós fedezte fel. Világosszürke átmeneti fém.

Nevének eredete:
A görög mitológiában Tantaloszt a bűneiért (pl. azért, mert az istenek eledeléből, és italából lopott a barátainak is) örökös éhezésre és szomjazásra ítélték az istenek. (Vízben állt, de ha lehajolt, hogy igyon, a víz eltűnt. Egy gyümölcsfa volt a feje fölött, de ha egy gyümölcs után nyúlt, az mindig elhajolt a keze elöl.) Ezt az állandó frusztrációt szoktuk „tantaluszi kínnak” nevezni.
A tantál felfedezője azért adta az elemnek ezt a nevet, mert azt tapasztalta, hogy a fém oxidja „képtelen a szomját oltani” (azaz nem reagál savakkal). [1]

A világszerte előállított tantál 60%-át az elektronikai iparban használják fel (USGS 2015). Mobiltelefonok, laptopok, tabletek, mp3-lejátszók stb. gyártásához nélkülözhetetlenek a különböző tantál-ötvözetek. Elsősorban a kondenzátorok gyártásához használják fel. Egy átlagos mobiltelefonhoz 0,2 gramm, egy tablet gyártásához 0,4 gramm tantál szükséges. A 2014-ben eladott okostelefonokhoz 24 tonna, a tabletekhez 8,4 tonna tantált használtak fel (Öko-Institut).
A másik felhasználási vonal az orvosi célú, szövetbarát implantátumok készítése. Tantál-tartalmú ötvözetek is szerepelnek pl. a csípő-protézisek, csontpótlások, fogbeültetések anyagaként.

tantal_1_wikipedia.jpg

Nagy tisztaságú tantál (Forrás: Wikipedia)

A természetben elemi állapotában nem fordul elő, ásványaiban általában a nióbiummal együtt található. A tantál legfontosabb ásványa a tantalit. (Mivel a tantalit kémiai összetétele hasonló a kolumbitéhez, és mindkettő egyaránt tartalmaz tantált és nióbiumot, angol nyelvterületen ezeket az érceket gyakran együtt emlegetve kolumbit-tantalitoknak, röviden koltánnak is nevezik. - A kolumbit ásvány elnevezése nióbium eredeti amerikai nevére, a columbiumra utal.)

Bár a 2000-es évekig a fejlett, iparosodott országok (elsősorban Ausztrália és Kanada) dominálták a tantalit érc kitermelését, mára a kitermelés nagy része áttevődött a háborúk és polgárháborúk sújtotta Kongóba és a szomszédos országokba. 2016-ban a világ tantalit bányászatának 41%-át a Kongói Demokratikus Köztársaság, 27%-át pedig Ruanda adta (USGS 2017)

A tantalithoz (koltán) vér tapad, bányászatát terror kíséri

Bár a legnagyobb feltárt készletek Ausztráliában és Brazíliában találhatók, a tantalit érc kitermelésének nagy része ma polgárháborúk és gerillák tépázta Kongói Demokratikus Köztársaságban és a szomszédos országokban koncentrálódik, mert itt bányásszák a legolcsóbban ezt az ércet, ugyanis a helyi hadurak modern kori rabszolgákkal bányásztatják a ritka ásványt, hogy véres küzdelmeiket finanszírozzák. A Blood coltan c. 2007-ben készült francia tényfeltáró filmből megtudhatjuk, hogy a koltánbányászatból élő falvak vezetői közül sok ellen nemzetközi körözés van érvényben, mert részt vettek a 1994-es ruandai népirtásban, amelynek 800 ezer tuszi esett áldozatul.

A kongói bányákban a tantalit kitermelése nagyrészt kézi erővel történik, gyakran illegálisan, szörnyű körülmények között. A tantalit (koltán) az arannyal, az ónnal és a volfrámmal együtt, amelyet Kongó keleti részén bányásznak, a "konfliktusos ásványok" közé tartozik. "Háborús ásványoknak" ill. "véres ásványoknak" is nevezik, ugyanis az ENSZ szakértői csoportjának (UN GoE) és civil szervezet jelentései szerint a kitermelésük feletti ellenőrzést fegyveres csoportok vették át, hogy lefölözzék az ezen ásványok kereskedelméből származó hasznot,  évek óta terrorizálva a helyi lakosságot.

A fegyveres csoportok Ruandából és Ugandából érkeznek, vagy olyan lázadók, akik dezertáltak a reguláris kongói hadseregből, és a szomszédos országok támogatják őket. A harc körülbelül egy tucat ilyen fegyveres csoport között folyik a bányászati területek uralmáért, és a véres ásványokból származó profitért. 1996 óta a kelet-kongói konfliktus emberéletek ezreit követelte, és több millió embert tett földönfutóvá. Az emberek, akik a felfegyverzett csoportok által uralt területeken élnek, folyamatosan bizonytalanságban vannak, törvények nélküli zónákban, amelyeket ezek a csoportok kegyetlenül feldúlnak. Védelmi pénzeket zsarolnak ki a helyi lakosságtól, és bizonyítottan súlyosan megszegik az emberi jogokat. [2] Nem ritka az sem, hogy haduraktól független bányászokat gyilkolnak le a felhalmozott ásványokért. (vs.hu

Az erőszak és a bűnözés nemcsak a bányák környékén, de az utakon is jellemző. A felfegyverzett férfiak megtámadják az asszonyokat és gyermekeket az általuk uralt területeken, a bányák környékén pedig virágzik a prostitúció és a szexuális kizsákmányolás.

Kényszermunka és gyerekmunka a bányákban

A különböző felfegyverzett csoportok és a reguláris kongói hadsereg katonái uralják a kisebb bányák nagy részét az általuk ellenőrzött területeken. A munkások az ásványokat nagyon egyszerű eszközök (vödör, kalapács és véső) segítségével bányásszák, vagy akár kézzel a felszínen vagy az alagutakban, ahol munkavezetők vagy katonák őrzik őket. 

A munkakörülmények nyomorúságosak, nélkülözik a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket: a lejtők csúszósak, és gyakran fordul elő a tárnákban és az alagutakban bánya omlás. Ezek gyakran követelik emberek tucatjainak életét, és jelentős lelki traumát okoznak azon társaiknak, akik közvetlen közelről kénytelenek végignézni munkatársaik halálát.

A bányászok olyan betegségektől szenvednek, amelyek jobb egészségügyi és biztonsági intézkedések révén elkerülhetőek lennének. Ezek a szem-irritációtól a légzési nehézségeken keresztül a daganatos megbetegedésekig terjednek, mivel a tantalit enyhén radioaktív.

A kemény munka és a balesetveszély ellenére a munkások bére kevesebb mint két dollár naponta. A fegyveres csoportok gyakran elrabolják a koltánt azoktól, akik kemény munkával dolgoztak meg érte. A Justice Plus nevű civil szervezet rabszolgamunka eseteit tárta fel, amikor például a kongói hadsereg fegyveresei a Walendu Bindi etnikai csoportból fiatalokat kényszerítettek arra, hogy aranyat bányásszanak nekik. A Blood Coltan c. dokumentumfilmben is arról számoltak be az emberek, hogy a fegyveresek sokszor rabszolgaként dolgoztatják a kongóiakat a koltánbányában, és amikor már annyira kimerültek, hogy nem tudnak tovább dolgozni, akkor egyszerűen elvágják a torkukat.

Bár a kongói jogszabályok kikötik, hogy 18 év alatt tilos dolgozni, a bányákban gyerekek és kamaszok dolgoznak, van aki alig töltötte be a hetedik évé. A felfegyverzett csoportok gyerekeket visznek a bányákba dolgozni, mert ők könnyebben férnek be a szűk tárnákba. A bányák százaiban a gyerekek a tantalitot (koltánt) puszta kézzel fejtik ki. [2] 

coltan_congo_boy_in_the_mine.jpg

Mugisha, egy 12 éves fiú dolgozik egy kongói tantalit (koltán) bányában - (C) Carlos Villalon / villalonsantamaria.com

 

A Kongóban kibányászott ércet és tantál tartalmú koncentrátumokat sokszor illegálisan a szomszédos országokba csempészik, s ennek következtében végül a dokumentumokban már úgy jelenik meg, mintha a szomszédos országokban termelték volna őket ki (USGS 2015). Részben emiatt is nehéz nyomon követni a tantalit (koltán) érc útját.

 

Az e-Figyelő vetélkedőnkben résztvevő csapatok számára néhány hasznos cikk ill. háttéranyag a témában:

Jegyzetek:

[1] Victor András: Konfliktusos fémek, konfliktusos ásványok (Védegylet, 2017)

[2] Hogyan bánunk a Föld ásványkincseivel? (a Védegylet poszterkiállítása) 


(Ez a blogbejegyzés folyamatosan frissül)

 

A csillagok halálától a mobiltelefonokig

Az elektronikai eszközök egyik legértékesebb alapanyaga az arany. Kitermelésének napjainkban legelterjedtebb módszerei nem igazán nevezhetőek környezetbarát technológiának. Nem véletlen, hogy hazánkban is sokan emlékeznek még a 18 évvel ezelőtt történt nagybányai ciánszennyezésre, ahogy az sem, hogy ennek következtében sokan ellenzik az erdélyi Verespatakon tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházás engedélyezését.

halak_005web.jpg

 Halpusztulás a Tiszán a nagybányai ciánszennyezés következtében - Kocsis Tibor (Florafilm) felvétele

Egy átlagos mobiltelefon 0,03 gramm aranyat tartalmaz, amit a nyomtatott áramkörök előállításához használnak fel. A 2007 óta világszerte előállított 7,1 milliárd okostelefonhoz ez alapján körülbelül 213 tonna aranyat használtak fel. 

smartphone_arany.png

Az okostelefonokhoz felhasznált legértékesebb anyagok (forrás: Öko Institute / Greenpeace)

Az arany rendkívül értékes nemesfém. Természetes körülmények között a kilonóva-robbanások során keletkezik, amikor neutroncsillagok összeolvadását figyelhetjük meg gravitációs hullámok és gammasugár-kitörés detektálásával. Az első alkalom, amikor ilyen neutroncsillag-összeolvadást követő kilonóva robbanás során frissen keletkezett arany jelenlétét kimutatták, a 2017. augusztus 17-én észlelt GW170817 jelű gravitációs hullám utófényének optikai megfigyelése során történt. Ez alapján tehát elmondhatjuk, hogy az arany keletkezése a csillagok halálához köthető.

 A bolygónkon illetve a Naprendszerben található elemek kozmikus eredete (forrás: Caltech):
periodic_table_indicating_which_elements_originate_in_neutron_star_mergers.jpg

A nagybányai ciánszennyezés

Az aranyat többnyire dél-amerikai és afrikai aranybányákban termelik ki, de hazánk szomszédságában, Erdélyben vannak működő aranybányák és ércfeldolgozó létesítmények. A román állam és az ausztrál Esmeralda Exploration közös tulajdonban álló Aurul bányavállalat a Nagybánya-környéki bányák meddőhányóiból nyert ki aranyat és ezüstöt cianid-kioldásos techonológiával. Az Aurul nagybányai üzeméhez tartozó zagytározó gátja 2000. január 30-án éjszaka egy kb. 25 m-es szakaszon átszakadt, s ennek következtében 100 ezer tonna cianid- és nehézfémtartalmú zagy zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a szennyeződés Szamosba, majd a Tiszába került.

A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le. A nagybányai ciánszennyezés sokan a csernobili atomkatasztrófa óta történt legnagyobb környezeti katasztrófának is nevezték. A ciánszennyezés következtében a becslések szerint 1240 tonna hal pusztult el a Tisza magyarországi szakaszán.

halak_010web.jpgKocsis Tibor (Florafilm) felvétele

Az ökoszisztémában végzett mérhetetlen pusztításon túl jelentősek voltak a gazdasági károk. Súlyos veszteségeket szenvedtek el a halászati vállalkozások, az ágazatban 15 ezer ember megélhetése került veszélybe, és jelentős károk érték a turizmusban érdekelt vállalkozásokat is.

Magyarország 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely tartalmazza az élővilágot ért károk helyreállítási költségeit is. Az Aurul mindent megtett, hogy elkerülje a felelősséget, átnevezték a céget, s bár a Fővárosi Bíróság 2006-ban kimondta, hogy a katasztrófáért az Aurul jogutódja, a Transgold is felelősséggel tartozik, a cég végül mégis megúszta anélkül, hogy egyetlen fillér kártérítést kelljen fizetnie. Időközben ugyanis a felelősségre vonás elől csődbe menekült a Transgold.

A borsabányai nehézfémszennyezés

Alig vonult le 2000. telén a ciánszennyezés a Tiszán, néhány héttel később újabb, aranybányászathoz kapcsolódó folyószennyezés borzolta az idegeket. 2000. márciusában a máramarosi Borsabányán az állami tulajdonú Romin vállalat aranybányájához tartozó nováci zagytározó gátja szakadt át. Ennek következtében 10-20 ezer köbméter nehézfémeket (ólom, a cink és a réz) tartalmazó szennyező anyag jutott a Visón keresztül a Tiszába.

Ciánszennyezések a világban

Nem a nagybányai ciánszennyezés volt az első illetve az utolsó aranybányászathoz kötődő folyószennyezés. Egy rövid, nem teljes felsorolás az általam ismert ciánszennyezésekről:

  • 1995. Guyana: 3,2 m l cianid tartalmú zagy, az Essequibo folyó 4 km hosszúságú szakaszán kipusztult minden vízi élet
  • 1998. május, Egyesült Államok: 6-8 t cianid került egy dél-dakotai folyóba, jelentős halpusztulást okozva
  • 1998. Kumtor: 2 tonna NaCN borult a folyóba, 4 halott
  • 2000. március, Pápua-Új-Guinea: 1t cianid borult helikopterrről az esőerdőbe (Dome Resources, ausztrál cég)
  • 2000. június, Pápua-Új-Guinea: A Rio Tinto lihiri bányája szennyezte el az óceánt
  • 2000. december, Guyana: újabb ciánszennyezés → bőrkiütések, hasmenés, hányás a helyi lakosság körében
  • 2001. okt. 16., Ghána: több ezer köbméter zagy (két szennyezés is volt két héten belül a Goldfields bányájánál)
  • 2002. február, Ausztrália: 400 l folyékony cianid ömlött ki, 500 madár, valamint dingók, kenguruk pusztultak el
  • 2003. január, Nicaragua: Ciánszennyezés a Bambana folyón. Beszámolók szerint 12 gyerek halt meg, akik a folyó vízéből ihattak.
  • 2003. május, Ghána: A Tarkawa aranybánya egyik újonnan épült csővezetékéből jutott ki cián a környezetbe.
  • 2003. június, Kína: Egy Peking melletti aranybányából származó ciánszennyezés három ember halálát okozta.

 A 2006. júniusáig ismertté vált ciánszennyezések teljes listája a Rainforest Information Centre holnapján érhető el.

További folyószennnyezések a Kárpát-medencében

A nagybányai ciánszennyezést és a borsabányai nehézfémszennyezést követően a történtek kivizsgálására az Európai Unió és az ENSZ által létrehozott szakértői munkacsoportok is a helyszínre látogattak. A Nagybánya Munkacsoport (Baia Mare Task Force) több mint 50 potenciális szennyezőforrást a Tisza vízgyűjtő területén, amelyek bármikor hasonló szennyezéseket okoztak. Sajnos, a nagybányai ciánszennyezés óta eltelt 18 év alatt lényegében egyetlen potenciális szennyezőforrást sem számoltak fel, sőt Verespatakon és Felsőcsertésen kanadai beruházók újabb hatalmas külszíni fejtésű aranybánya beruházásákat akarnak létesíteni, cianid-kioldásos technológia használatával.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy a hírügynökségi jelentések a mai napig rendszeresen újabb és újabb folyószennyezésekről számolnak, amelyek be a Tisza valamelyik mellékfolyóján történtek. Néhány eset (a felsorolás itt sem teljes):

  • 2000. december: ciánszennyezés az Aranyos folyón (a határérték háromszorosa volt a cianid-tartalom)
  • 2004. március: a Szeret folyóba jutott ki 10t cianid tartalmú zagy
  • 2004. május-szeptember: Negyed év alatt hat komolyabb folyószennyezés volt Erdélyben, öt alkalommal az „Aranynégyszögben”, egyszer pedig borsabányai aranybányából származott a nehézfémszennyezés.
  • 2005. november: ciánszennyezés Borsabányán
  • 2008. július: folyószennyezések az Aranyoson, jelentős halpusztulás
  • 2017. április: legalább 6000 köbméternyi zagy ömlött ki Erdélyben, a Cupru Min bányavállalat által üzemeltetett színesfémbánya szászavinci zagytározójából. 

Összegzés

A nagybányai ciánszennyezés valamint az aranykitermeléshez köthető más folyószennyezések arra világítanak rá, hogy az elektronikai eszközök előállításához is felhasznált aranyhoz nemcsak a csillagok halála köthető. Mindezek fényében nem véletlen, hogy egyre többen szorgalmazzák a cianidos technológia használatának betiltását. Néhány ország, köztünk Magyarország már be is tiltotta a cianidos technológiát, de sajnos Romániában még mindig nem fogadták el az erre vonatkozóan már évekkel ezelőtt benyújtott törvénymódosítást. Annak ellenére, hogy az Európai Parlament még 2011-ben határozatot hozott a cianidos technológia betiltásáról, az Európai Bizottság nem hajlandó megtenni a szükséges lépéseket. Hosszú távon a külszíni fejtésű aranybányák létesítése és működtetése helyett az elektronika hulladékok biztonságos körülmények közötti újrahasznosítása lenne a környezetbarát megoldás. Ha pedig az okostelefonokat és más informatikai eszközöket gyártó cégek nem olyan készülékeket gyártanának, amelyek másfél-kétévente le kell cserélni, hanem tartósabbak lennének ezek a kütyük, és javításuk is egyszerű és olcsóbb lenne, akkor még kevesebb arany és más nyersanyag előállítására lenne szükség.

Nem ezt ígérték

Az elektronikai kütyük (okostelefonok, tabletek, számítógépek) első ránézésre tiszta terméknek számítanak: nem füstölnek mint a dízel járművek vagy a szén alapú hőerőművek (ha eltekintünk néhány problémás, kigyulladó mobiltelefontól). Ha viszont kicsit jobban utánajárunk, akkor kiderül, hogy előállításukhoz leukémiás megbetegedések, tüdőrák, agydaganat, vetélések és más problémák köthetőek.

Az elektronikai termékek története c. rövidfilmben Annie Leonard beszélt arról, hogy a manapság általunk használt kütyük előállításához több mint ezer különféle anyagot használnak fel, amelyeket a világ minden sarkából szállítanak az összeszerelő üzemekbe. Itt a munkások különféle mérgező anyagok - PVC, higany, oldószerek, égésgátló anyagok - felhasználásával állítanak elő belőlük elektronikai készülékeket. Az ezredforduló előtti évtizedekben a számítógépek nagy részét még a Szilícium-völgyben állították elő, amely az Egyesült Államok egyik legszennyezettebb területe lett. Az IBM saját adatai szerint a chipeket gyártó munkások körében 40%-kal többször fordul elő vetélés, és jelentősen nagyobb az esélye, hogy leukémiában, agydaganat vagy veserák miatt halnak meg. De ez még a számítástechnika hőskorában történt, amikor még túlnyomórészt katódsugár-csöves monitorokat gyártottak. Azóta jelentősen átrendeződött a piac, a gyártósorok átköltöztek Délkelet-Ázsiába, és a technológia is jelentősen fejlődött. Nézzük, mi a helyzet a jelenlegi piacvezető cégek üzemeiben.

Anni Leonard filmjéhez mellékelt lábjegyzetekben arról is olvashatunk, hogy egy kínai mobiltelefon összeszerelő üzemben dolgozó nő arról számolt be, hogy munkatársai körében vetélések, menstruációs problémák jelentkeztek. Hasonló történeteket hallottak koreai és indonéziai nőktől is. Egy fülöp-szigeteki jármű-elektronikai készülékeket és DVD-lejátszókat összeszerelő üzemben dolgozó munkás arról számolt be, hogy munkatársai tüdőrákban és agydaganat miatt haltak meg.

Huang Ju-mi a középiskola befejezése után egy Samsung gyárban dolgozott, ahol az volt a munkája, hogy számítógép chipek és egyéb elektronikai eszközök előállításához szükséges szilícium-lapkákat fürdessen meg vegyszerekben. Négy évvel később leukémiában halt meg. Ju-mi édesapja, aki egyébként taxisofőr volt, lánya halálát követően értesült arról, hogy egy 30 éves munkás, aki ugyanazon a félvezető-soron dolgozott, szintén leukémiában halt meg.

jumi.jpg

Huang Ju-mi

Huang Szang-gi nem törődött bele lánya halálába. Bár a taxisofőr hallgatását a Samsung egy 1 millió von (854 ezer dollár) értékű csekkel szerette volna megvásárolni, az apa inkább igazságot szeretett volna a lányának, és négy egykori Samsung dolgozóval közösen - akik különféle leukémiás betegségekben szenvednek - létrehozta a Banolim (más néven SHARPS - Supporters for The Health and Rights of People in the Semiconductor Industry) nevű szervezetet, hogy kártérítést harcoljanak ki a munkásoknak. Tüntetéseket szerveztek, bírósághoz fordultak, feltérképezték a Samsung és beszállítói üzemeiben hasonlóképp megbetegedett munkások eseteit.

sharps_demo_7937.jpg

Ju-mi és édesapja történetéről - részben közösségi finanszírozással (crowdfunding) - készült egy játékfilm is, eredetileg "Another familly" címmel - ez a Samsung közismert reklám szlogenje volt. Végül az esetleges jogi csatározások elkerülése érdekében a film címét "Another Promise"-ra (kb. "Nem ezt ígérték") módosították, s a filmben a csúnya céget pedig Jinsungnak nevezték.

 

Az ITUC nemzetközi szakszervezeti szövetség Samsungról szóló tanulmányában már arról olvashatunk, hogy 2016-ig Banolim adatbázisába 223 olyan Samsung alkalmazott adatai kerültek be, akiknél leukémiától az agydaganaton át egészen a szklerózis multiplexig terjedő megbetegedések alakultak ki. Közülük 76-an meg is haltak.

2014-ben, hét évvel Ju-mi halála után végül a bíróság jogerősen megállapította, hogy jelentős ok-okozati összefüggés mutatható ki Ju-mi leukémiája és aközött, hogy a gyárban benzolnak és más vegyszereknak valamint ionizáló sugárzásnak volt kitéve.

Források:
[1] http://efigyelo.blog.hu/2018/02/11/az_elektronikai_cuccok_teljes_elete
[2] http://bigstory.ap.org/article/0fa26d4e3a5140239553274fddd9b983/2-%20words-keep-sick-samsung-workers-data-trade-secrets
[3] https://www.ituc-csi.org/IMG/pdf/samsung_web_en.pdf
[4] https://www.theguardian.com/world/2014/feb/05/south-korean-film-claims-sickness-samsung
[5] https://en.wikipedia.org/wiki/Another_Promise
[6] http://iparikatasztrofak.blog.hu/2017/03/06/10_eve_ipari_titok_hogy_mivel_oli_a_dolgozokat_a_samsung
[7] https://www.theverge.com/2014/2/20/5432178/samsung-caught-pressuring-korean-newspaper-to-kill-article-about-another-promise
[8] https://storyofstuff.org/wp-content/uploads/movies/scripts/SoElectronics_Annotated_Script.pdf

A képek forrása: https://stopsamsung.wordpress.com/tag/hwang-yumi/

Az elektronikai cuccok teljes élete

Az elektronikai és informatikai eszközeink (okostelefonok, tabletek, noteszgépek) élete nem akkor kezdődik, amikor megvásároljuk vagy ajándékba kapjuk, s nem ér véget akkor, amikor megunjuk vagy újra cseréljük őket. Egy-egy ilyen termék teljes életútja a legyártásáshoz és hozzá felhasznált csomagoláshoz felhasznált nyersanyagok kitermelésével kezdődik. Figyelembe kell venni továbbá a készülékek legyártása során felhasznált energiát illetve a gyártási folyamat során bekövetkező környezetkárosítást, valamint a társadalmi hatások között az üzemekben alkalmazott munkakörülményeket is. A használat során szintén energiát használunk fel, és elmerül az is, hogy a készülékekből veszélyes vegyi anyagok kerülnek ki a környezetünkbe, amely károsíthatja az egészségünket. Használat után pedig vagy közvetlenül eldobásra kerülnek, növelve a hulladékhegyeket, vagy pedig tömegesen Ázsiába vagy Afrikába exportálják őket, ahol embertelen körülmények között történik újrafeldolgozásuk.

Az ICT ágazatban tevékenykedő cégek számára azért tud ennyire jövedelmező lenni ez az üzletág, mert ezeknek a teremékeknek a valódi ára nem szerepel az árcédulán: a környezeti- és társadalmi költségeket ráterhelik a társadalomra.

Az e-Figyelő blogon a következő hetekben az eletronikai és informatikai kütyüink teljes életútját fogjuk részletesen áttekinteni, bemutatva a környezeti és társadalmi hatásokat egyaránt.

Kezdetnek indítsunk Annie Leonard klasszikus filmjével, Az elektronikai termékek történetével:

Annie Leonard filmjének eredeti angol nyelvű szövege, lábjegyzetekkel itt található.